Wolfgang: �gy hittem benned! Elvoltunk sz�pen,

s most �vekig nem sz�lt�l!

�gy v�ltem titkon, van miben b�znom –

l�sd, feladom most m�r!

Elhagyt�l engem oly j�ghideg sz�vvel!

Sz�ra se m�ltatt�l!

“Vasba z�rd a sz�ved h�t, tanulj rideg taktik�t!” –

gyakran mondtad �s �n m�gse hittem ebben!

Pedig �gy kell, �rtem m�r!

Semmi nincs, mi ingyen j�r!

M�g a csod�knak is �ruk van!

Mi az ok? Mi a c�l? �n azt meg nem �rtem!

Azt sem tudom, v�gt�re mi�rt is �ltem,

�m de v�gig kell j�rni azt az utat, mely eny�m,

b�r megszakad k�zben sz�vem!

Milyen sz�rny� az �let! Hol a l�t az �leten t�l?

�r�l�nk t�n picike f�nynek,

am�g az ember az �ji tengerbe hull?!