Férfiak: Pucc, flanc, ezüst, arany,
finom kristály – terítve van.
Lakk, és padlón a fény –
már minden ragyog, csakhogy…
Pucc, flanc, ezüst, arany,
finom kristály – terítve van.
Lakk, és padlón a fény –
már minden ragyog, csakhogy…
Nők: Nagyon fontos erény itt a pontosság,
de még ehhez is túl buták ők!
Csak utazgatás meg koldulás,
csodagyerek talán,
no meg mohó szülők!
Bárdolatlan népek ezek mindenképp!
Meddig tűrjük ezt még?!
Arco gróf: Hol van Mozart?
Baj lehet még, hiszen szigorú a herceg,
jön majd és ellenőrzi, megvan-e minden!
Az ital, az ezüst, a zene és a fény…
Hol van Mozart?!
Colloredo: Miért áll hát a munka? Talpra szolganép!
Pihen itt csak sok-sok rossz cseléd!
Alázat, készség, rend meg szorgalom –
ki nem fogja fel, mentem kihajítom!
Halad-e minden rendben? Ki van töltve a bor?
Jöhet a sok vendég bármikor?
Na és az új zenét tudja-e már a zenekar?
Hol van Mozart?!
Leopold: Herceg úr, itt vagyunk!
Wolfgang: Oly zenét komponáltam Önnek én,
mely másnak legföljebb az égben szól!
Nincs herceg még, ki hallott, ilyen zenét,
mert ez az égi szerenád oly szép,
hogy még egy császárnak se jár!
Colloredo: Csak akkor nyissa száját mikor kérdezem!
Leopold: Nem gondolja így...
Wolfgang: De bizony, apám!
Colloredo: Az ifjabb Mozart rossz hangnemben szól,
miért nem tud semmit sem az alázatról?!
Csak rajtam áll, a cérna végül mennyit bír
s a nagy tehetség már csak szakadt papír!
Szolgák: Jaj, mily blőd!
Ostoba fafej! Méregzsák!
Bárdolatlan egy ifjonc!
Bárdolatlan egy ifjonc!
Wolfgang: Nem felejtem Önnek el!
Leopold: Maradj most csendben!
Wolfgang: Ez arcátlanság!
A művészetben érek annyit mint Ön itt,
ott én is herceg vagyok nem lakáj!
Colloredo: Nos, ki innen! Ön lejátszott!
Zenész akad mindig halom szám!
És hasztalan könyörög majd,
mert vissza úgy se fogadnám!
Leopold: Wolfgang! Nyomban kérj bocsánatot!
Wolfgang: Nem! Inkább ő kérjen tőlem!
Colloredo: Gróf Arco, béreljen csak rögtön másik kottafirkászt!
És most elég a szóból!
Én többé azt, hogy Mozart ne halljam,
és sem, ő sem az apja nem fogadható!
Szolgák: Rossz ifjonc!
Ostoba fafej!
Méregzsák!
Bárdolatlan egy fickó!
Rossz ifjonc!
Ostoba fafej!
Méregzsák!
Mert minden jónak egyszer vége lesz,
most Mozartéknak is!
|